Szöveggyűjtemény

Hogy mit nézek meg a világból, az az én világnézetem. Leírom, hogy szerintem mit jó és mit nem jó nézni ebben a világban.

Ezen a képen ott vagyok én is :) A tegnapi három órás koncertet fel kellene tölteni valahogy... Addig is egy gyermekdal.

 

via Faceook

Bőrönd Ödön :)

Két fontos felfedezésem az elmúlt hónapok rest hallgatása alatt:

Egyik: a tőzegáfonya. Mikor már fél óránként jártam pisilni, de fél percnél tovább nem tarthatott az út a mosdóig, különben bugyicsere, és öt napja napi háromszor ittam brutálkeserű Urogin nevű szert, mert az nem antibiotikum, mivel majdnem minden antibiotikumtól beájulok, viszont lehet kapni egészségpénztárra, szóval mikor ezt már öt napja műveltem az összesen egy hetes nyaralásom alatt, akkor kínomban 4000 forintért vettem tőzegáfonyát. Öt szemet vettem be belőle. De az utolsó kettőt már csak azért, mert nem hittem el, hogy egy nap alatt rendbehozott...

Másik: az iskolatáska. Neten végignéztem a gyermekkel a kínálatot. Nyilván a legdrágább dínós samsonite tetszett meg neki. Nyilván beintettem. Olcsóbban is leginkább olyat lehet kapni 30 ezerért, amiben van töltött (!) tolltartó is, meg pénztárca, meg mittudomén. Én olyat kerestem, ami tök üres és jó minőségű, mondjuk 20 ezer alatt legyen, könnyen nyitható legyen a zár, legyen nagy oldalzsebe az innivalónak, a háta és a pántja ergonomikus szellőzős extraszivacsos legyen, kevesebb mint 1 kg, gyermek szempontjainak is megfelelően menő mintázatú, lehetőleg fekete és piros. Aztán vettem egy ilyet.

Ha jól összeszámolom a dolgokat körülöttem, akkor mindenképpen abszolút érték jön ki. Gyermeket például felvették abba az iskolába, ahová kellett. Örülünk Vincent. Akármikor elmegyünk a suli mellett autóval, megörül, és kiabál, hogy szia iskola, hamarosan jövök tanulni!!! Biztos minden hat éves ilyen motivált? Jó lenne, ha így érezné később is.

Azt hittem, hogy nehéz lesz majd kitalálni, hogy mi érdekli, mi az, amivel többet szeretne foglalkozni. De nem nehéz. Egész nap matekozik. Ez a hat éves ezres számkörben számol. Tegnap pl. meglátta a fogaskerekűt, és azt bírta kérdezni, hogy a fogaskerekűre vagy a gyermekvasútra való menetjegy kerül-e többe? Mondtam, hogy kettőnknek a gyermekvasút kb. 2000 Ft, a fogas kb. 500 Ft (fogalmam sincs, mennyi egy buszjegy). Erre kapásból rávágta, hogy: ó az csak a negyede, négyszer mehetnénk fogassal ugyanannyi pénzért, amennyiért egyszer a gyermekvasúttal. Ez normális hat évesen?

Az úgy volt, hogy darabos, elmozdulással járó ujjtörése volt a gyermeknek. Baleseti. Műtét. Négy nap bent. Egy hónap után drótszedés. Röviden ennyi volt.
Bővebben nem ennyi volt, hanem hogy egy pillanat nem figyelés, törés-zúzás, sírás-rívás, felismerés, mindenki magában anyázás, borogatás, azonnal sztk-ba rohanás, telefonálgatás, idegbetegeskedés, autóval szenvedés, röntgenre várás, idegeskedés, azonnal Balesetibe utalás, telefonálgatás, autóval szenvedés, parkolás, kartonozás, újabb röntgenre várás, ezt azonnal műteni kell és napokig bent kell maradni megmondást hitetlen arccal fogadás, de az anyuka is befekhet, viszont akkor nem hagyhatja el a kórházat megmondásnak örülés és hitetlen arccal fogadás, ruhákért hazarohanás, közben munkahelyre telefonálás, visszaérés, ezalatt műtétre előkészítés, ha az erek sérültek, akkor kérem amputálás, erre végképp bután nézés és semmit sem reagálás, és nem lehet leírni ezt az érzést, telefonálgatás, műtét alatt magunk elé bámulás, idegeskedés, telefonálgatás, idegeskedés, telefonálgatás, műtő ajtajának minden mozdulására felugrás, és még csak két órát írtam le :)
Ma már jobb mint újkorában. Sok IRL lenne, ha részletezném, ezért csak annyit mondok inkább, hogy persze sose kelljen megismerkednetek a Baleseti Gyermektraumával, és az ottani orvosokkal, de ha mégis úgy alakul, akkor nyugodjatok meg, mert a lehető legjobb kezekben lesztek. Nem tudom elég-e az előző mondat alátámasztására, de a gyermek vissza akar oda menni, műtétre.

http://www.origo.hu/lifenetwork/lifemagazin/20100427-ket-porgos-ora-a-baleseti-ambulancian.html

 

Gyermek ugye szeptembertől elsős lesz. Áprilisban beiratkozás. Kb. október óta számtalan nyílt órát néztem meg, számtalan iskolában. Először csak annyi támpontom volt, hogy Budán legyen. Négy kerület sok iskolája után meg tudom fogalmazni, hogy végül mi alapján döntöttem:

• legyen a tanító néni szimpatikus
• először azt gondoltam, hogy inkább idős, mint fiatal
• de aztán a legalább 15 nőből összesen kettő volt szimpatikus
• az egyik pályakezdő
• a másik olyan iskolában tanított, ahol az egy négyzetméterre eső celeb anyukák száma meghaladta az ingerküszöbömet
• legyen minden nap testnevelés
• de ne legyen sportiskola
• legyen valami idegen nyelv
• de az ne német legyen (hanem kizárásos alapon angol :)
• és ne legyen túl komoly az első években
• legyen az iskola szép
• ne legyen lepukkant, sötét folyosós
• legyen nagyon jó érzés ott lenni
• inkább családias legyen, mint versenyistálló
• ne legyen fizetős of course
• ne legyen egyházi of course
• az iskola honlapja legyen normális (mert szerintem igénytelenség, ha nem az) és lehetőleg bizalomgerjesztő
• például a képek legyenek informatívak és adatvédelmi szempontból korrektek, valamint lehetőleg mosolyogjanak rajtuk a gyerekek
• ennyi :)

Végül a pozitív szempontokat figyelembe véve kettő iskolát találtam, és azt választottam, ami régi épületben, de gyönyörű helyen van, óriási kerttel. Angol és mindennapi testnevelés van. Szinte bármilyen különóra van helyben. Pályakezdő a nagyon szimpatikus tanító néni. Családias, bizalmat sugárzó az egész. Ráadásul körzetes :) Ha csak annyit tesznek hozzá a gyermek életéhez az alsó tagozatban, hogy szeretni fogja a tanulás intézményét, jó kedvvel megy be, és jó kedvvel is jön haza, akkor jól döntöttem. Remélem :)

Szóval voltam, és jó érzés volt :) Csupa korombeli, hozzám hasonló ember, nagyon sokan, hömpölyögtek, mosolygó biztonsági őrök, mosolygó ügyintézők, pár perces sor, elképesztő volt. Egy kedves kollégám szerint azon mosolyogtak, hogy háhá na neked se lesz pénzed öreg korodban :) De nem is. És nem is érdekel. Erre a pár percre tényleg emlékezni szeretnék egész életemben. Jó volt és kész. OV, a kormány, az összes politikus, konkrétan mindenki bekaphatja.

Ma arra ébredtem, hogy magán nyugdíjpénztári tag szeretnék maradni. Márcsak dacból is. Kénytelen voltam végigolvasni a jogszabályt. Jó, kalkulátorokkal is játszottam, és arra jutottam, hogy 1) anyám nyugdíj előtt halt meg, 2) képtelenség kalkulálni, a legpesszimistább számok közt sincs nagy különbség 3) képtelenség kalkulálni, mert egy tollvonás és az egész más színben tűnik fel 4) a magánnyugdíj pénztárban lévő pénzt legalább megörökölheti a gyermek. Ez az igazi érvem, a többi nem érdekel. Asszem utolsó napi hosszú sorokról olvastam az indexen.

 

 

Nem kell aggódni, nem fogom jogi szempontból aprólékosan elemezni a médiatörvényt, mint ahogy a nyugdíjtörvényt se voltam hajlandó végigolvasni. Ez a Cohn-Bendit mindig is vonzotta a fantáziámat, EU-jogból sokat tanultunk róla... A főszereplésével látható alábbi francia rövidfilmet küldeném mindenkinek. Lájk.

Egyébként ennyit még nem nevettem szilveszter éjfélkor... Az volt a program, hogy kettesben tüzijátékokat nézünk, társasozunk, és ez este hattól sikerült is. Tízig legalább ötvenet láttunk. Akkor aludt el a gyermek. Éjfél előtt már nem bírtam felkelteni. Kimentem az erkélyre, aztán óriás színes hangos orgazmusok lettek körülöttem, mindent láttam. Átláttam Pestre, ki a külvárosokba, mögöttem a hegytetőn, előttem és mellettem a hegyoldalakban. Rájöttem, hogy lemaradtam a himnuszról is. És ennek aztán végképp örültem. Hát minden év fordulóján totál depis voltam eddig. A himnusz alatt végigment az agyamon az egész év, többnyire nem túl jó emlékek... Most meg álltam az erkélyen, cigiztem, pezsgőztem, és hangosan nevettem.

Egyébként himnuszt hallgatni mondjuk olimpiai aranyérem tv közvetítéskor jó. De szilveszter éjfélkor sosem fogom többet meghallgatni.

Idén ez ment helyette, just for the record :)

 

too lost in you

Röviden ez az év, először a blogstatisztika:

A legtöbbet klikkelt keresőszavak

Traktor (évek óta ez vezet... érthetetlen :)
Bob the builder (sok verzióban)
Mese
Micimackó
Orángután (orangutan)
Barney és barátai (and friends minden verzióban)
Magyar urak jőnek Buda városába (így)
Állatkerti útmutató
Babás képek (hát az itt nincs is)
Látszik egy tüskés hát (ez a legjobb sor ebben a dalban, tényleg :)

Legtöbb link blogból:

teodora.freeblog.hu
astory03.freeblog.hu
ajandekravarva.freeblog.hu
apablog.freeblog.hu
norico.freeblog.hu

Nem_blog és Google linkek :)

bear-grylls-shirtless (ez többszázas nagyságrendben hehe)
mikulás
traktor
baba.miner
kisvakond.lap
thomas.lap
kalaka.lap

Előző statisztikákhoz képest új hely: http://gyerekdal.hu

2010 legfontosabb irl: Idén egyszercsak elköltöztem a gyermekkel, a hegyre... és minden a helyére került :)

 

Még ha nem is brutálisan sűrűn, de inkább itt folytatom. A főcímzenéből kiszedtem azt a mondatot, hogy "a gyermek világnézete is az enyém egy ideig még...", mert ez az idő eljött. Márminthogy, már nem az enyém. Nem telt bele hat év. Csak szólok. Nem egykönnyen dolgoztam fel. Kicsit lassan esnek le a dolgok, de már mind lent vannak, lentebb nem is lehetnének, úgyhogy köszi mindenkinek a kitartó ittmaradást :) Az se volt könnyű menet, amikor rájöttem, hogy a hasamban egy gyerek van, ketten vagyok, és ez így fog maradni, amíg világ a világ. Most ősszel kezdett derengeni, hogy a szimbiózis sok szálon megszűnt. Most is ketten vagyok, de ez már nem tőlem függ...

Amíg ezen agyaltam magamban, három hónap alatt egy csomó dolog történt, amit esetleg feldolgozok itt is. Például iskolaválasztás, például baleseti sebészet, például költözés. Na jó is, hogy leírtam, mert ezt a hármat inkább mindenképpen kibeszélem magamból. Fel is írom most, hogy el ne felejtsem. És vennem kell egy jövő évi Moleskine-t...

A lehetőségekhez képest boldog ünnepségeket és évfordulót kívánok mindenkinek.

Négy éve írom ezt a blogot, most befejezem. Ezt. Lehet, hogy kezdek másikat. Tisztára szentimentális lettem, most mondat közben hehe, szóval beszúrok valami zenét búcsúzóul, ami ma ment például, kocsiban, gyerekkel.

Statisztikát képtelen vagyok gyártani, de szerettem a gyerekzenéket gyűjteni, meg leírni a gyerekkel kapcsolatban rámragadt okosságokat. A terhesség, szülés, gyermekágy, baba- és kisgyerekkor végigjátszása mehet burokban, elszeparáltan, okosan, ügyesen. Nem nagy kunszt :) Van net, csomó mindent fejünkbe lehet tölteni, ha kiválasztottuk, hogy nagyjából mit akarunk megnézni a világból. De eljön az a korszak, amikor már hiába nézem a világot, a kis szimbiótának saját világnézete lett közben. Egyébként majdnem én is felnőttem ennyi idő alatt.

Szóval sziasztok. F. :)

Taio Crzz - Dynamite

Quimby: Nyina

T. Horváth József: Tündérrádió c. cédéjét a szerzőtől kaptam, és nagyon örültem neki. Már rég végighallgattuk a gyermekkel, de még régebben kellett volna :) Az enyém már kinőtt belőle. Sajnos. Nagy óvodás fiúknak ez a fajta szépség már nem elég nagyfiús.

A linken megtalálhatók a dalszövegek, és bele is lehet hallgatni. Nagyon igényes hangszerelés, ismerősnek tűnő, decsakmert fülbemászó dallamok. Barátságos, biztatóan kedves és vicces szövegek. Jó lenne, ha ez a világ nemcsak ötéves korig lenne valóságos :)

Mindenkinek szívből ajánlom. Karácsonyra remek ajándék kisgyerekes családoknak.

Sziget utolsó napján voltam kinn. Nagyon jó volt. Vége van a nyárnak. Meg a lazáskodásnak is. A gyermek egész június óta otthon volt, most újra kell bútolni az agyamat. Elsejétől óvoda. Ezt a fegyelmezett bejárkálást-hazajárkálást még pontosan maximum egy évig bírom csinálni. Aztán iskola. Áprilisig kell dönteni. Addig valahogy szétszedem és újra összerakom magam.

Muse - New Born

Ma Sportarénába megyek :)

 

Just for the record: középső csoportnak vége, megyünk Xerocambosba (Kréta) jövő héten. Munkahelyemen kormányváltás van, de szolidabb a helyzet, mint szokott lenni. Meleg nyár lesz sok esővel. Szomszédok vagy füvet nyírnak vagy flexelnek, vagy lagzilajost hallgatnak. Most éppen utálok mindent és majdnem mindenkit, de ez nem fog sokáig tartani, szokás szerint. Remélem.

Kéne tudnom mintául szolgálni vagy legalább magabiztosan érvelni amellett, hogy
- a hazugság rossz dolog
- veszíteni tudni kell
- nem kaphatjuk meg mindig, amit akarunk
és/vagy satöbbi.