Jim Jam darabok
2008. 12. 21. 14:40, Fabien,
2 komment
Kategóriák:
Gyerekmese
Címkék:
Mesefilm
,
TV
Néhány információmorzsa és pár link a Jim Jam meséivel kapcsolatban (például hogy ne nézzünk teljesen hülyén, ha gyerektársaságban szóba kerülnek ehhehe).
Először is Oswald a kék polip, ami rajzfilm. Ötletes építészek által alkotott kis városkában lakik Virslivel, a tacskólánnyal. Nagyon vicces barátai vannak, például egy hóember, akinek van egy fagyisautója, egy megrögzött pingvin, egy görkoris virág, néhány mézeskalácsember. Szeretem a szinkronját, jó a zenéje.
Aztán persze Slim Pig, vagyis Lapka Malac. A főcímzene versenyben ő nyert. Szinkronja is kiváló. Van Lapka, aki egy papírvékony kismalac (de pont így jó), vannak neki tesói, és egy hatalmasnagy anyukája. A tanyán, ahol élnek jó arc már a kakas is, a többi háziállatról nem is beszélve. A történetek változatosak, érdekesek, és Lapka mindig segít, mert bármivé át tud alakulni.
Gyermek mostani nagy kedvence Spyler és Cece, remek magyar keresztnevükön Szimat és Sziszi. Angol címe I spy, magyarul Én látom te látod, vagy Találj rá névre hallgat. A sztori lényege mindig az, hogy jön egy sárga négykerekű kacsa, aki azt a feladatot adja, hogy ők ketten találjanak meg négy dolgot. Amikor egyesével megtalálják, mindig van egy kis ujjongás, hogy "megtaláltuk, megtaláltuk, ti is látjátok?". Aztán ebből a négy dologból kerekedik valami vicces dolog a végére. Sziszi kutya mindig ovis vicceket mesél, amiknek az a jellegzetessége, hogy semmiféle poén nincs benne, de a gyerekek halálra röhögik magukat a nagy semmin. Van ennek egy alfejezete, amikor egy ábrákkal teli ábrán kell a tévénézőknek megkeresni négy dolgot Spyler hangjának segítségével. Gyermek mindig örül nagyon, ha megtalálják, be van vonva a játékba.
Igloo-gloo. Legjobb mese. Muppetshow technológiával, két fókabébiről. Nem beszélnek, csak nevetnek. Sztori annyi, hogy egyvalami tárgy leesik a helyre, ahol élnek, az iglu mellé. Aztán ezzel a tárggyal viccelnek bolondoznak. Gyermek ugrálva nevetve nézi végig. Én is szeretem.
Kipper egy cuki kutyus cuki barátokkal, jó szinkronnal, pl. Szacsvay L.
Jakab kandúrnak az a bája, hogy Szacsvay László a magyarhangja. Nagyon szürreális a társaság, kolléganőm például kész van tőle, de szerintem a történetek aranyosak.
Gyermek egy napon mondogatta órákig, hogy börtönbolygó, börtönbolygó, és ennek nagyon örült. Én annyira nem, de aztán később rájöttem ez nem más, mint a Tiny Planets, magyarul Pöttöm Bolygók. Sci-fi bábfilm, egy nagyobb fehér szőrmókról, aki Bing, és egy kisebb fehér szőrmókról, aki nyilvánvalóan a nagyobbik leszármazottja, név szerint Bong. Ők egy automata kanapén lövődnek ki az űrbe, és érkeznek meg idegen bolygókra, ahol technozenére barátkoznak az egylábon ugráló alienekkel. Öt perces, kibírható.
Angelina Balerina - ha jól láttam a stáblistán - részben magyar kezek által rajzolt mese. Egérországban játszódik, ahol csupa egyke egérgyerek él a szüleivel. Angelina vezető egyéniség a csoportban, határesetű stréber, balettozik, jófej, helyes. Barátnője, fiúbarátai, turbános ex-sztárbalerina tanárnője és a szülők a szereplői a kedves történeteknek. Ruhájuk van, és masnijuk, nem annyira idegesítő, és tanulságos is.
Percy egy agglegény parkőr, aki minden állat nyelvén ért, és nagyon lelkiismeretesen látja el munkáját, valamint mindig segít az aktuálisan bajba jutott kis barátain.
A Rubbadubbers vicces. Kis gumiállatfürdősjátékok mindennapjairól szól, mert amíg az embergyerekek nincsenek a fürdőszobában, addig a gumiállatfürdősjátékokkal mindenféle kalandok történnek. Nagyon jófejek és karakteresek a szereplők.
Egy-két negatívum is akad. Véleményem szerint nem sok jó élménnyel gazdagodhat, aki a Neptuno által készített mesékre van rákattanva, mert valami iszonyatos szinkront sikerült nekik keríteni. Broáfkategória. (Lábjegyzet: Gyermek nem osztja a véleményemet.) A Dougie jelmezben c. mű például egyenesen fülsértő. A főcímet éneklő nő, és Dougie gyerekhangja se tud énekelni, a dalszövegírójuk meg nem ismer mértéket. Amúgy nem lenne rossz a mese, relatíve (tehát agyatlan mesecsatornákhoz képest). A kisfiúnak van egy matricáskönyve, és azzal kalandoznak szerte a világban.
Tork figurája nem szép, mert egy manó, nagyon gülü szemekkel. Kisbarátja Elem, aki egy babaufó, nagybarátja Tündér, aki egy manónagylány. Ők hárman repülnek a real erdő-mező felett, és vigyáznak a természetre, meglehetősen erőltetett kalandokba keveredve közben. Főcíméneklés itt is brutál.
Egyedül Connie a boci szerethető ebből a brancsból. Rajzfilm, mindig oldalra néznek a furcsa színű állatok (walk like an Egypsön). Mozgalmas és kedves mese.
Abszolút mélypont a Dorothy a dinoszaurusz. Iszonyat giccses, és semmi értelme nincsen. Ha véletlenül az megy, amikor odakapcsolok, akkor bármit megteszek, hogy eltereljem a gyermek figyelmét, akármit. Fejen is állok, ha kell.
A Hubbák egy Szezám utca stílusban készített okító mese, jó és nem magyarosított zenékkel. A Hubbák Hubaföldről jöttek, fura nevük van, például Róma meg Mámor, híradóadásokat készítenek az emberek szokásairól, amiket a Hubneten keresztül a bolygójukon a nagy Hubapédiában rögzítenek. Az embereket kukkoknak hívják. Hülyén köszönnek egymásnak, és a gyerekek is hülyén köszönnek nekik. Hosszú és érdekesnek is mondható, de inkább olyan semmilyen.
A bűvös kulcs, és Antony a hangya kicsit már nagyobb gyerekeknek való. Vannak bennük rémísztő dolgok is.
A végére hagytam a gigavilágsztárokat. A kisfiúknak készült mesékről, név szerint Thomas, Bob, Barney (ő lányos is) már írtam. Ők mind ugyanabban a mesegyárban készülnek. (Megjegyzem, a kisfiús anyukák sokkal könnyebb helyzetben vannak a függés kezelése körében, mert ezek a figurák és sztorik sokkal emberibbek, hétköznapibbak, értelmesebbek, mint a kislányoknak való gigavilágsztárok úgymint Barbie, Énkicsipónim, Eperke és társai.) Ebből a gyárból jött Sam a
tűzoltó is (linkek lentebb), aki is nálunk Sam a tűzautó. Jó a zenéje, kedvesek a bábok, gyermek szereti. Nem valami bonyolult, Thomasnál például egyszerűbbek a történetek, mert mindig a kevés szereplő tölti a mindennapjait Pontypandyben, történik valami eset, amihez a tűzoltóság feltétlenül szükséges és mindig Norman Price a rosszfiú. A házi sikerlistánk dobogóján ott van Thomas és a magyar népmesékbeli Kis Gömböc mögött.
http://www.toonhound.com/fireman.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Fireman_Sam
Amikről most nem írtam, azokról itt található pár mondat, általában kedves öt perces kis mesék az állat-, növény- és/vagy gyerekvilágról.
Kategóriák
GyerekmeseCímkék
Mesefilm , TVKomment 
Eddig 2 komment érkezett-
bimbrandy:
2009. 02. 13. 15:45 -
Fertility:
2011. 02. 06. 10:36arra lennék kíváncsi,ki az aki a dougie-s mesét énekli?
úgy veszem ki,hogy ő az elkövető több mesében is és valami iszonyú hangja van
mostmár kíváncsi lettem,ki az akinek ennyi önbizalma van az énekléshez
kerestem különböző címszavakkal,úgy jutottam ide is
hátha van valami ötletetek
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az előttem szólóval majdnem mindenben egyetértek. Két és féléves kislányom teljesen rá van kattanva a Jim Jamre, ami odáig fajult, hogy ha otthon vagyunk, estig szinte csak ezt nézzük, ami következményében én a nap végére kezdek visszamenni szókincsben egy 3-4 éves gyerek szintjére.
A rajzfilmekről én is hasonlóan vélekedek, nálunk az abszolút kedvenc Bob, amivel lehet, hogy főleg a kisiúkat célozták meg, de ez az én lányomat nem érdekli. A következő kedvenc Barney, amit utálok, mert nagyon "mű" az egész, a szinkronhangokkal és az időnként iszonyatosan erőltetetten lefordított bugyuta dalokkal. Gyermekem viszont a dalokat is imádja, így az "Itt vagyunk, jó nekünk..." kezdetű dalocskát muszáj voltam megtanulni és időnként koreográfiával együtt előadjuk... Viszont azt szeretem a Barney-ban, hogy minden naivságával együtt abszolút szeretetre és törődésre tanítja a gyerekeket.
Kedveli még a Hubbákat, ami szerintem is kedves bábfilm, az egyetlen baja, hogy túl hosszú és vontatott egy-egy rész. Viszont a fordítói nagyon jó munkát végeztek, minden részben van egy kis külön mese, és abban még a neveket is magyarosították, például Bélára.
Szeretjük még Percyt, az agyilag kissé gyermeki szinten megrekedt parkőrt, Thomast, a gőzmozdonyt, akinek a történeteit vagy az eltérő kultúra, vagy a rossz fordítás miatt, de néha én magam sem értem. Szeretjük "egérkét", vagyis Angelinát, a balerina egeret, ami az egyetlen olyan rajzfilm, amit én is kimondottan szeretek és érdeklődéssel nézek (nemhiába, angol-magyar alkotás), de megjegyzem több részt is felvehetnének a repertoárba, mert 3-4 naponta ugyanaz van. Kislányom imádja Szimatot és Sziszit, engem a hideg ráz ki tőlük, de legalább ez is kedves és békés bábfilm.
Szeretjük nagyon Samet, a tűzoltót, ami nagyon profin elkészített gyurmafilm, elgondolkodtató, hogy a 70-es 80-as évek óta mi ilyet miért nem tudunk csinálni ( a Sam angol produkció).
A Sammel az az egy bajom van, hogy mindenkinek ugyanaz a magyar hangja, nekem fura, ha egy férfi női hangon próbál cincogni.
Lányom imádja még Dougie-t, akit én ki nem állhatok, mert tényleg borzasztóak és erőltetettek benne az énekek, és szegény Dougie kicsit zavart gyereknek tűnik számomra, sose megy le a barátaival játszani, mindig csak a matricásalbumával szórakozik fent a szobájában.
Az Igloo-gloo egy olyan bábfilm, amin én is néha szívből tudok nevetni, és a fókák tényleg nagyon aranyosak benne.
A manót, a Torkot nem szeretem, tényleg gülü szemű és nagyon gagyi grafikájú az egész. Talán annyi a pozitívuma, hogy bemutatja a gyerekeknek a természetet élőben.
Amitől én is falra mászom, az a giccses Dorothy, na attól totál kivagyok. Mégis meg szoktam nézni, már csak kíváncsiságból, hogy milyen hülyeséget tudnak még kitalálni, és el szoktam gondolkozni, az az ember a dinoszauruszban vajon milyen fejeket vág közben, és mennyit bakizhatnak, amíg felvesznek egy részt...
Mindent összevetve, örülök, hogy van Jim Jamünk, mert manapság már nehéz olyan rajzfilmet találni, amelyik teljesen mentes az erőszaktól, és itt majdnem mind az, akármilyen bárgyú is némelyik.