2009. június

Mer akik élnek azok délnek mennek

2009. 06. 15. 9:53, Fabien, 2 komment

Kategóriák: Mindennap , Zene
Címkék: fabienmondja , Görögország

Már kicsit nagyon nem bírom agyilag. Kedélyjavítóként finn gyártású magnéziumot szedek. Munkahelyemen már régóta diliház van. Se koncentrálni nem tudok, se motivált nem vagyok, se semmi. Szorongok a semmitől. Oviban mától nyári szünet van. Pénteken megyünk tehát nyaralni. A nagy gazdasági világvásárra tekintettel ólcsónemdrága akciót néztünk ki. Görögországban. Néztünk mi más országot is, de megint ez lett a vége. Tizenegyedik. Sarti lesz, mert homokos, és nincs messze. Északon nem olyan jó, sok a magyar, kevés a kopárság, nincsenek 4000 éves kövek, se kabócák, de Tolo ká messze van, Dél-Kréta meg még drága repülővel. Nyár végén még reménykedünk valamelyikben. Autóval megyünk, azt hiszem éjszaka. Stevie megbízhatóan frissítette az ultramegbízható itinerét, ráalszunk előtte való nap, mi baj lehet? Százezerféle baj lehet, amitől szorongok természetesen. 1200 km megállás nélkül, keresztül a Balkánon. Alig várom :)

Jovano Jovanke  

Disko partizani

Jómodor

2009. 06. 05. 10:21, Fabien, Még nincsenek kommentek

Kategóriák: Mindennap
Címkék: Olvas , Web

Nagyon vicces írás van itt. Warning, bárki lehet névrokonságban a Természet Anyával, ha túlcsordulnak a hormonjai és egy kicsit nem figyel oda ehhehe. Az ősanya meg egy nem ősanya viselkedésének meghatározásakor nem könnyű a helyzet, e két típus relációja a minden bogár rovar de nem minden rovar bogár viszonyában is leírható, valamint két egymást metsző kör is lehet, amelynek részhalmazában a jó zenei ízlésű egyedek tartózkodnak :) Én például a linkelt definíció szerint abstart ősanya lennék a gyermek szó használata miatt, de mentségemre legyen mondva, hogy az asszociációs sor fordított, tekintettel arra, hogy ezen szó használatát a munkahelyem üdülési beutalójáról kölcsönöztem 2005-ben. (További enyhítő körülmény: az én munkahelyemen van üdülő és van neki beutalója és van rá külön ügyintéző is.)

Szüleimmel annó voltam céges üdülőben, beutalóval (ez is mekkora hülye szó már), de saját jogon eszembe nem jutott elmenni, mert eleget láthatom a kollégákat egész évben, és főleg nem vagyok kíváncsi rájuk fürdőnadrágban. De amikor a gyermek három-négy hónapos volt nyáron - és eleve nem vagyok kolerikus alkat - sehova se nagyon akartam mozogni, egyszerű megoldásnak tűnt igényelni egy helyet Siófokon, aztán megkapni a beutalót, majd nyaralni. Részletkérdés, hogy fos idő volt, és öt nap után hazajöttünk, a lényegi kérdés a beutaló volt, egy a/4-es papír félbevágva, amire oda volt írva vastag betűvel a nevünk mellé, hogy X a munkavállaló, Y a házastárs, Z a gyermek. Így, ni. Tisztelt Bíróság, ebben így nincs poén, de én akkor szénné röhögtem magam a látványon :)

« 2009. május 2009. július »